Category “Blog”

Sardarโ€™s secularism : Fact vs Fiction

Thursday, 15 December, 2011

Click here to visit Gujarati Blog on Sardar Patel

 

I am pained that Sardar Vallabhbhai Patel who was avowedly secular, a fierce nationalist and a true Congressman is being labeled by ideologically fascist politicians as anti Muslim and pro RSS.

On his 61st ย death anniversary (December 15) I want to clear misconceptions about Sardar and Muslims.

Sardar clearly believed that religion or caste cannot be used as a political tool. When BJP claims that Patel was anti Muslim, it must be remembered that this is Patel of their imagination and fantasy, not the real Patel of Indian history.

Sardar patel was an enemy of every fundamentalist, whether Hindu or Muslim. In fact, after Gandhiji was shot dead, Sardar openly said (October 7, 1950, Fateh maidan, Hyderabad). ” you cannot blame all Muslims for everything,. When Gandhiji was shot dead, let us not forget that there were Hindus who had danced with joy”. “if you think you can go on constantly troubling loyal Muslims just because they happen to be Muslims, remember our freedom is not worthwhile.

In January 1948(this was before Gandhi was shot dead), Sardar addressing the Mumbai Municipal corporation said, “I feel sad when I hear people saying that Muslims should be removed from India. Those who say so have gone mad. Even a lunatic is better than a person made with rage. If we do this, are we ready to admit to the world that we are not fit to rule?”

In a letter to B M Birla in 1947, Sardar wrote, ” We must not forget that there other minorities whose protection also is our primary responsibility. In fact, there were two Muslims: Imam Saheb Bawazir and Abbas Ryabji whom Sardar was so close that he regarded both of them as “Just like my blood brothers”.

 

It was Sardar Patel who appointed Khurshid Ahmed Ahan a muslim as the first Indian Chief Commissioner of the most important city in the country, Delhi. Not only that, it was Sardar who insisted that Urdu given an important place in All India Radio

Sardar on November 13, 1947 in Rajkot clearly said, I have nothing againt Muslims and even those Muslims who in the past have supported the League or two nation theory but have now decided to live in India. Past is past. Hindus and Muslims should live like brothers in India.

On December 17, 1947, in Delhi he said, “India is one. One cannot divide a sea or split running waters of the sea. The Muslims have their roots in India. All their sacred and cultural places are in India. I am sure all those who have gone also would want to come back to India. India is as much of Muslims as it is of Hindus”.

Though BJP wants us to believe that he banned the RSS under Nehru’s pressure, it must be remembered that Sardar was an iron man and an iron man does not cower down .

In fact,before he banned the RSS, Sardar was already on the hit list of Hindu Mahasabha extremists. In February 1949, this Patel of Gujaratย  declared that “Hindu Raj is a mad idea”, .

So Sardar was a true secular. He did not want to appease Muslims, Christians, Sikhs, Hindus anyone. But to say Sardar was anti Muslim would be injustice to the iron man of india

Because the BJP kept on claiming how Nehru and Sardar hated each other, Mrs Sonia Gandhi rightly intervened and said Nehru and Sardar did have differences but that did not decrease their respect or bond for each other and the difference were not intense as some (BJP) are wanting us to believe.

Because BJP which played no role in the independence movement had no heroes or historical figures, they unsuccessfully tried to hijack Sardar Patel from our congress party.

Sardar was a true secular, a real Congressman. It is an insult to the iron man of India that short sighted politicians with divisive agenda label themselves as Chhote Sardar. Sardar joined the country and could never be the icon of those whose agenda is to divide the country.

I end here anticipating your comments on my thoughts.

เชธเซ‡เช•เซเชฏเซเชฒเชฐ เชธเชฐเชฆเชพเชฐ

Thursday, 15 December, 2011

Click here to visit English Blog on Sardar Patel

 

เชธเชคเซเชฏ เชจเซ‡ เชธเชฆเช‚เชคเชฐ เชตเชฟเช•เซƒเชค เชฐเซ€เชคเซ‡ เช•เซ‹เชˆ เชฐเชœเซ เช•เชฐเซ‡ เชคเซเชฏเชพเชฐเซ‡ เชฆเชฟเชฒ เชฆเซเชญเชพเชฏเชพ เชตเช—เชฐ เชจ เชฐเชนเซ‡. เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เชตเชฒเซเชฒเชญเชญเชพเชˆ เชชเชŸเซ‡เชฒ เชธเชฐเซเชตเซ‹เชคเซเชคเชฎ เชธเซ‡เช•เซเชฏเซเชฒเชฐ, เช…เชกเซ€เช–เชฎ เชฐเชพเชทเซเชŸเซเชฐ เชญเช•เซเชค เช…เชจเซ‡ เชฐเชพเชทเซเชŸเซเชฐเซ€เชฏเชคเชพเชจเชพ เชชเซเชฐเช–เชฐ เชนเชฟเชฎเชพเชฏเชคเซ€ เช…เชจเซ‡ เชธเชพเชšเชพ เช•เซ‹เช‚เช—เซเชฐเซ‡เชธเซ€ เชนเซ‹เชตเชพ เช›เชคเชพเช‚ เชซเชพเชธเซเชŸเซ€เชธเซเชŸ เชฐเชพเชœเช•เชพเชฐเชฃเชฎเชพเช‚ เชœเชฏเชพเชฐเซ‡ เชธเชฐเชฆเชพเชฐเชจเซ‡ เชฎเซเชธเซเชฒเชฟเชฎ เชตเชฟเชฐเซ‹เชงเซ€ เช•เซ‡ เช†เชฐ.เชเชธ.เชเชธ. เชคเชฐเชซเซ€ เชนเซ‹เชตเชพเชจเซ€ เชšเซ‡เชทเซเชŸเชพ เช•เชฐเซ€ เช›เซ‡ เชคเซเชฏเชพเชฐเซ‡ เชฆเชฐเซ‡เช• เชธเชพเชšเชพ เชญเชพเชฐเชคเซ€เชฏเชจเซ‡ เช† เชนเชฒเช•เซ€ เชฐเชพเชœเชจเซ€เชคเชฟ เชฎเชพเชŸเซ‡ เช†เช•เซเชฐเซ‹เชถ เช…เชจเซ‡ เชคเชฟเชฐเชธเซเช•เชพเชฐเชจเซ€ เชญเชพเชตเชจเชพ เชฅเชฏเชพ เชตเช—เชฐ เชฐเชนเซ‡ เชจเชนเซ€. เชฎเชจเซ‡ เชฒเชพเช—เซ‡ เช›เซ‡ เช•เซ‡, เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เชธเชพเชนเซ‡เชฌเชจเซ€ เช† เซฌเซงเชฎเซ€ เชชเซเชฃเซเชฏเชคเชฟเชฅเซ€ เช›เซ‡. เชธเชฐเชฆเชพเชฐเชจเซ€ เชธเชพเชšเซ€ เชชเซเชฐเชคเชฟเชฎเชพ เช…เชจเซ‡ เชˆเชคเชฟเชนเชพเชธเชจเซ‡ เชฎเชพเชฐเชพ เชฌเซเชฒเซ‹เช— เชชเชฐ เช†เชช เชธเชฐเซเชตเซ‡ เชธเซเชงเซ€ เชชเชนเซ‹เช‚เชšเชพเชกเซเช‚ เชคเซ‡ เชœ เชธเชพเชšเซ€ เชถเซเชฐเชฆเซเชงเชพเช‚เชœเชฒเชฟ. เซซเซฌเซซ เชฐเชœเชตเชพเชกเชพเช“เชจเซเช‚ เชตเชฟเชฒเซ€เชจเซ€เช•เชฐเชฃ เชเช• เชฐเชพเชทเซเชŸเซเชฐเชฎเชพเช‚ เช•เชฐเชจเชพเชฐ เช…เชจเซ‡ เชฆเซ‡เชถเชจเชพ เชนเชฟเช‚เชฆเซ เชฎเซเชธเซเชฒเชฟเชฎ เช•เซ‹เชˆเชชเชฃ เช…เชจเซเชฏ เชซเชพเชธเซเชŸเซ€เชธเซเชŸเชจเซ‹ เชตเชฟเชฐเซ‹เชง เช•เชฐเซ€เชจเซ‡ เชฐเชพเชทเซเชŸเซเชฐเชจเซ€ เชเช•เชคเชพ เช…เชจเซ‡ เช…เช–เช‚เชกเซ€เชคเชคเชพ เชฎเชพเชŸเซ‡ เชธเชฎเชฐเซเชชเชฟเชค เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เชตเชฒเซเชฒเชญเชญเชพเชˆ เชชเชŸเซ‡เชฒเชจเซ€ เชธเชพเชšเซ€ เชชเซเชฐเชคเชฟเชญเชพ เช‡เชคเชฟเชนเชพเชธเชฎเชพเช‚ เช•เช‚เชกเชพเชฐเชพเชฏเซ‡เชฒเซ€ เช›เซ‡. เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เชธเชพเชนเซ‡เชฌเชจเซ€ เช เชฆเซเชฐเชข เชฎเชพเชจเซเชฏเชคเชพ เชนเชคเซ€ เช•เซ‡, “เชงเชฐเซเชฎ เช•เซ‡ เชœเชพเชคเชฟเชจเซ‡ เชฐเชพเชœเช•เซ€เชฏ เชนเชฅเชฟเชฏเชพเชฐ เชคเชฐเซ€เช•เซ‡ เชตเชชเชฐเชพเชฏ เชจเชนเซ€เช‚.”

เชฎเซเชธเซเชฒเชฟเชฎ เชตเชฟเชฐเซ‹เชงเซ€ เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เช…เชฅเชตเชพ เชนเชฟเช‚เชฆเซ เชฐเชพเชทเซเชŸเซเชฐเชจเชพ เชนเชฟเชฎเชพเชฏเชคเซ€ เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เช เชคเซ‹ เชญเชพ.เชœ.เชช.เชจเซ€ เชฎเชพเชจเชธเชฟเช•เชคเชพเชจเซเช‚ เช•เชพเชฒเซเชชเชจเชฟเช• เชคเซเชค เช›เซ‡, เช‡เชคเชฟเชนเชพเชธเชจเชพ เชธเชพเชšเชพ เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เชจเชนเซ€เช‚. เช–เชฐเซ€ เชตเชพเชธเซเชคเชตเชฟเช•เชคเชพ เชคเซ‹ เช เช›เซ‡ เช•เซ‡, เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เชธเชพเชนเซ‡เชฌเซ‡ เชคเชฎเชพเชฎ เชธเช‚เชจเชฟเชทเซเช  เชชเซเชฐเชฏเชคเซเชจเซ‹ เชนเชฟเช‚เชฆเซ เช…เชจเซ‡ เชฎเซเชธเซเชฒเชฟเชฎ เชจเชœเซ€เช• เช†เชตเซ‡ เชคเซ‡ เชฎเชพเชŸเซ‡เชจเชพ เช•เชฐเซเชฏเชพ เชนเชคเชพ. เช เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เชตเชฒเซเชฒเชญเชญเชพเชˆ เชชเชŸเซ‡เชฒ เชœ เชนเชคเชพ เช•เซ‡ เชœเซ‡เชฎเชจเซ‡ เชฎเซเชธเซเชฒเชฟเชฎเซ‹เชจเซ‡ เช…เชคเซเชฏเช‚เชค เชฎเชนเชคเซเชตเชจเซ€ เชœเช—เซเชฏเชพเช เชจเชฟเชฏเซเช•เซเชค เช•เชฐเซเชฏเชพ เชนเชคเชพเช‚ เช…เชจเซ‡ เชฎเซเชธเซเชฒเชฟเชฎ เชชเซเชฐเชคเซเชฏเซ‡เชจเซ‹ เช†เชฆเชฐ เช…เชจเซ‡ เชชเซ‹เชคเชพเชจเชพ เชนเซƒเชฆเชฏเชจเซ€ เชตเชฟเชถเชพเชณเชคเชพเชจเซ‹ เชชเชฐเชฟเชšเชฏ เช†เชชเซเชฏเซ‹ เชนเชคเซ‹.

เช—เชพเช‚เชงเซ€เชœเซ€เชจเชพ เชฎเซƒเชคเซเชฏเซ เชฌเชพเชฆ ( เซญเชฎเซ€ เช“เช•เซเชŸเซ‹เชฌเชฐ, เซงเซฏเซซเซฆ) เชซเชคเซ‡เชน เชฎเซ‡เชฆเชพเชจ, เชนเซˆเชฆเชฐเชพเชฌเชพเชฆ เช–เชพเชคเซ‡ เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เชธเชพเชนเซ‡เชฌเซ‡ เช†เชชเซ‡เชฒเชพ เชเชคเชฟเชนเชพเชธเชฟเช• เชชเซเชฐเชตเชšเชจเชจเชพ เช…เช‚เชถเชจเซ‡ เช†เชช เชœ เชตเชพเช‚เชšเซ‹. “เชฆเชฐเซ‡เช• เชฆเซ‡เชถเชจเชพ เชฌเชจเชคเชพ เชฆเชฐเซ‡เช• เช…เชชเช•เซƒเชคเซเชฏ เชฎเชพเชŸเซ‡ เชฎเซเชธเซเชฒเชฟเชฎเซ‹เชจเซ‡ เชœเชตเชพเชฌเชฆเชพเชฐ เชจ เช—เชฃเซ€ เชถเช•เชพเชฏ, เช†เชชเชฃเซ‡ เช เชจ เชญเซเชฒเชตเซเช‚ เชœเซ‹เชˆเช เช•เซ‡ เช—เชพเช‚เชงเซ€เชœเซ€เชจเชพ เชฎเซƒเชคเซเชฏเซ เชชเช›เซ€ เชนเชฐเซเชท เช…เชจเซ‡ เช‰เชฒเซเชฒเชพเชนเซเชธเชฅเซ€ เชจเชพเชšเชจเชพเชฐเชพ เชนเชฟเช‚เชฆเซ เชœ เชนเชคเชพเช‚.” เชถเซเช‚ เช•เซ‹เชˆ เชฎเซเชธเซเชฒเชฟเชฎ เชตเชฟเชฐเซ‹เชงเซ€ เชœเชพเชนเซ‡เชฐเชฎเชพเช‚ เช•เซเชฏเชพเชฐเซ‡เชฏ เช†เชตเซเช‚ เชฌเซ‹เชฒเซ‡ เช–เชฐเชพ ?

เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เชธเชพเชนเซ‡เชฌเซ‡ เช†เชœ เชชเซเชฐเชตเชšเชจเชฎเชพเช‚ เชเช• เชกเช—เชฒเซเช‚ เช†เช—เชณ เชตเชงเซ€เชจเซ‡ เช•เชนเซเชฏเซเช‚ เชนเชคเซเช‚ เช•เซ‡, “เช•เซ‹เชˆ เชนเชฟเชจเซเชฆเซเชธเซเชคเชพเชจเชจเชพ เชœเซ‡ เชฎเชพเชคเซเชฐ เชฎเซเชธเชฒเชฎเชพเชจ เช›เซ‡ เชคเซ‡ เชฎเชพเชŸเซ‡ เชคเซ‡เชฎเชจเซ‡ เชธเชคเชค เชชเชฐเซ‡เชถเชพเชจ เช•เชฐเชคเชพ เชฐเชนเซ‹ เชฎเชพเชคเซเชฐ เชเชŸเชฒเชพ เชฎเชพเชŸเซ‡ เช•เซ‡ เชคเซ‡ เชฎเซเชธเชฒเชฎเชพเชจ เช›เซ‡ เชคเซ‹ เชฏเชพเชฆ เชฐเชพเช–เชœเซ‹ เช•เซ‡ เช†เชชเชฃเซ‡ เช† เชธเซเชตเชคเช‚เชคเซเชฐเชคเชพ เชฎเชพเชŸเซ‡ เชฏเซ‹เช—เซเชฏ เชจเชฅเซ€.” เชถเซเชฐเซ€ เชฌเซ€.เชเชฎ. เชฌเชฟเชฐเชฒเชพเชจเซ‡ เชคเซ‡เช“เช เชฒเช–เซ‡เชฒเชพ เชชเชคเซเชฐเซ‹เชจเชพ เชถเชฌเซเชฆเซ‹ เชนเชคเชพเช‚ เช•เซ‡ “เช†เชชเชฃเซ‡ เช เชจ เชญเซ‚เชฒเชตเซเช‚ เชœเซ‹เชˆเช เช•เซ‡ เชฒเช˜เซเชฎเชคเซ€เชจเซ€ เชฐเช•เซเชทเชพ เช เช†เชชเชฃเซ€ เชชเซเชฐเชพเชฅเชฎเชฟเช• เชœเชตเชพเชฌเชฆเชพเชฐเซ€ เช›เซ‡. เชธเชคเซเชคเชพ เช เชงเชฐเซเชฎ, เชœเชคเซ€, เชœเซเชžเชพเชคเชฟเชจเชพ เชญเซ‡เชฆเชญเชพเชตเชฅเซ€ เชชเชฐ เชนเซ‹เชตเซ€ เชœเซ‹เชˆเช.” เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เชธเชพเชนเซ‡เชฌเชจเซ‡ เชฎเซเชธเซเชฒเชฟเชฎ เชตเชฟเชฐเซ‹เชงเซ€ เชšเชฟเชคเชฐเชจเชพเชฐเชพเช“เชจเซ‡ เช–เชฌเชฐ เชจเชนเชฟ เชนเซ‹เชฏ เช•เซ‡ เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เชธเชพเชนเซ‡เชฌเชจเชพ เช†เชคเซเชฎเชœเชจเซ‹เชฎเชพเช‚ เชถเซเชฐเซ€ เชˆเชฎเชพเชฎ เชธเชพเชนเซ‡เชฌ เชฌเชพเชตเชฐเชœเซ€ เช…เชจเซ‡ เช…เชฌเซเชฌเชพเชธ เชฐเชฏเชฌเชœเซ€ เชนเชคเชพ. เชœเซ‡เชฎเชจเชพ เชตเชฟเชทเซ‡ เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เชธเชพเชนเซ‡เชฌ เชชเซ‹เชคเซ‡ เช•เชนเซ‡เชคเชพ เช•เซ‡, “เช† เชฌเชจเซเชจเซ‡ เชฎเชพเชฐเชพ เชธเช—เชพ เชญเชพเชˆเช“ เชธเชฎเชพเชจ เช›เซ‡.”

เชฆเซ‡เชถเชจเชพ เชญเชพเช—เชฒเชพ เชชเช›เซ€ เชนเชฟเช‚เชฆเซ เชฎเซเชธเซเชฒเชฟเชฎ เชฐเชฎเช–เชพเชฃเซ‹เชจเซ€ เชชเชฐเซ€เชธเซเชฅเซ€เชคเชฟเชฎเชพเช‚ เชญเซ‹เชชเชพเชฒ เชจเชตเชพเชœเซ€เชจเซ€ เชฆเซ€เช•เชฐเซ€ เชชเซ‹เชคเชพเชจเชพ เชฌเซ€เชฎเชพเชฐ เชชเชคเชฟเชจเซ‡ เชชเชŸเซŒเชกเซ€ เช—เชพเชฎ เช–เชพเชคเซ‡ เชฎเชณเชตเชพ เชœเซ‡ เชถเช•เซ‡ เชคเซ‡ เชฎเชพเชŸเซ‡ เช–เชพเชธ เชตเชฟเชฎเชพเชจเชจเซ€ เชตเซเชฏเชตเชธเซเชฅเชพ เช•เชฐเซ€ เช…เชจเซ‡ เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เชธเชพเชนเซ‡เชฌเซ‡ เชœเชพเชคเซ‡ เชœ เชคเซ‡เช“เชจเซ‡ เชเชธเซเช•เซ‹เชฐเซเชŸ เช•เชฐเซ€เชจเซ‡ เชธเชนเซ€ เชธเชฒเชพเชฎเชค เชฎเชฟเชฒเชพเชช เช•เชฐเชพเชตเซเชฏเซ‹.

เช†เชœเซ‡ เชฏเซ.เชชเซ€.เช. เชธเชฐเช•เชพเชฐเชจเซ€ เชตเชฟเชšเชพเชฐเชงเชพเชฐเชพ เช เช›เซ‡ เช•เซ‡, เชฆเซ‡เชถเชจเชพ เชตเชฟเช•เชพเชธเชฎเชพเช‚ เชธเซŒเชจเซเช‚ เชธเช‚เชฏเซ‹เชœเชฟเชค เชฏเซ‹เช—เชฆเชพเชจ เชนเซ‹เชตเซเช‚ เชœเซ‹เชˆเช. เช เชœ เชตเชฟเชšเชพเชฐเชงเชพเชฐเชพ เชนเชคเซ€ เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เชธเชพเชนเซ‡เชฌเชจเซ€. เชฆเชฟเชฒเซเชนเซ€เชจเชพ เชชเซเชฐเชฅเชฎ เชšเซ€เชซ เช•เชฎเชฟเชถเซเชจเชฐเชจเซ€ เชจเชฟเชฎเชฃเซเช‚เช• เชฏเซ‹เช—เซเชฏเชคเชพเชจเชพ เช†เชงเชพเชฐ เชชเชฐ เชถเซเชฐเซ€ เช–เซเชฐเชถเซ€เชฆ เช…เชนเซ‡เชฎเชฆ (เชฎเซเชธเซเชฒเชฟเชฎ เช…เชงเชฟเช•เชพเชฐเซ€) เชจเซ€ เชจเชฟเชฎเชฃเซเช‚เช• เช•เชฐเซ€. เช†เชœ เชฐเซ€เชคเซ‡ เช“เชฒ เช‡เชจเซเชกเชฟเชฏเชพ เชฐเซ‡เชกเซ€เชฏเซ‹เชฎเชพเช‚ เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เชธเชพเชนเซ‡เชฌเชจเชพ เชชเซเชฐเชฏเชคเซเชจเซ‹เช เช‰เชฐเซเชฆเซ‚เชจเซ‡ เชฎเชนเชคเซเชตเชจเซเช‚ เชธเซเชฅเชพเชจ เช†เชชเซเชฏเซเช‚.

เชœเซเชจเชพ เชธเซŒเชฐเชพเชทเซเชŸเซเชฐ เชฐเชพเชœเซเชฏเชจเชพ เชฎเซเช–เซเชฏเชฎเช‚เชคเซเชฐเซ€ เชถเซเชฐเซ€ เชฏเซ.เชเชจ. เชขเซ‡เชฌเชฐเซ‡ เชจเซ‹เช‚เชงเซ‡เชฒ เช•เซ‡, เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เชธเชพเชนเซ‡เชฌเชจเซ‡ เชฆเซ‡เชถเชจเชพ เชญเชพเช—เชฒเชพ เชชเช›เซ€ เชนเชฟเช‚เชฆเซ เชฎเซเชธเซเชฒเชฟเชฎเชจเซ€ เชเช•เชคเชพ เช…เช‚เช—เซ‡ เชšเชฟเช‚เชคเชพ เชนเชคเซ€, เชฎเชพเชŸเซ‡ เช•เชนเซ‡เชคเชพ เช•เซ‡, เชญเชพเช—เชฒเชพ เชชเช›เซ€ เชนเชฟเช‚เชฆเซ เชฎเซเชธเซเชฒเชฟเชฎเซ‹เชจเซ€ เชตเชงเชพเชฐเซ‡ เช•เชพเชณเชœเซ€ เชฒเซ‡เชตเซ€ เชœเซ‹เชˆเช. เช†เชชเชฃเซ‡ เชคเซเชฏเชพเช‚ เชจเชฟเชฐเซเชญเชฏเชชเชฃเซ‡ เช—เชพเชฏเซ‹ เชชเชฃ เชซเชฐเซ€ เชถเช•เชคเซ€ เชนเซ‹เชฏ เชคเซเชฏเชพเช‚ เช•เซ‹เช‡เชชเชฃ เชฆเซ‡เชถเชตเชพเชธเซ€เช“เช เชšเชฟเช‚เชคเชพเชฎเชพเช‚ เชœเซ€เชตเชตเซเช‚ เชชเชกเซ‡ เชคเซ‡ เชฏเซ‹เช—เซเชฏ เชจเชฅเซ€.

เซงเซฉเชฎเซ€ เชจเชตเซ‡เชฎเซเชฌเชฐ, เซงเซฏเซชเซญ เชฎเชพเช‚ เชฐเชพเชœเช•เซ‹เชŸ เช–เชพเชคเซ‡ เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เชธเชพเชนเซ‡เชฌ เชฌเซ‹เชฒเซเชฏเชพ เชนเชคเชพ เช•เซ‡, “เชฎเชพเชฐเซ‡ เช•เซ‹เชˆเชชเชฃ เชฎเซเชธเซเชฒเชฟเชฎเซ‹ เชธเชพเชฎเซ‡ เชตเชฟเชฐเซ‹เชง เชจเชฅเซ€. เชญเซ‚เชคเช•เชพเชณเชฎเชพเช‚ เชฌเซ‡ เชฆเซ‡เชถเชจเซ€ เชตเชฟเชšเชพเชฐเชงเชพเชฐเชพเชฎเชพเช‚ เชฎเชพเชจเชจเชพเชฐเชพ เชฎเซเชธเซเชฒเชฟเชฎเซ‹ เชชเชฃ เชœเซ‹ เช†เชœเซ‡ เชนเชฟเชจเซเชฆเซเชธเซเชคเชพเชจเชฎเชพเช‚ เชฐเชนเซเชฏเชพ เชนเซ‹เชฏ เชคเซ‹ เชถเซเช‚ เชญเซ‚เชคเช•เชพเชณ เชญเซ‚เชฒเซ€ เช—เชฏเซ‹ เช›เซเช‚, เชตเชฐเซเชคเชฎเชพเชจเชฎเชพเช‚ เชคเซ‹ เชนเชฟเช‚เชฆเซ เชฎเซเชธเซเชฒเชฟเชฎ เช† เชฆเซ‡เชถเชจเชพ เชญเชพเชˆเช“ – เชญเชพเชˆเช“ เช›เซ‡.
เซงเซญเชฎเซ€ เชกเซ€เชธเซ‡เชฎเซเชฌเชฐ, เซงเซฏเซชเซญเชฎเชพเช‚ เชฆเชฟเชฒเซเชนเซ€ เช–เชพเชคเซ‡ เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เชธเชพเชนเซ‡เชฌเชจเชพ เชถเชฌเซเชฆเซ‹ เชนเชคเชพ เช•เซ‡, “เชญเชพเชฐเชค เชเช• เช›เซ‡. เช•เซ‹เชˆ เชตเซเชฏเช•เซเชคเชฟ เชตเชนเซ‡เชคเซ€ เชจเชฆเซ€ เช•เซ‡ เชฆเชฐเชฟเชฏเชพเชจเซ‡ เชตเชฟเชญเชพเชœเซ€เชค เช•เชฐเซ€ เชถเช•เชคเซ‹ เชจเชฅเซ€ เชคเซ‡เชฎ เชฎเซเชธเซเชฒเซ€เชฎเซ‹เชจเชพ เชฎเซ‚เชณ เช† เชฆเซ‡เชถเชฎเชพเช‚ เช›เซ‡ เช…เชจเซ‡ เชคเซ‡เชฎเชจเซ‡ เชœเซเชฆเชพ เชจ เชชเชพเชกเซ€ เชถเช•เชพเชฏ. เชญเชพเชฐเชค เชœเซ‡เชŸเชฒเซ‹ เชฎเซเชธเชฒเชฎเชพเชจเซ‹เชจเซ‹ เช›เซ‡ เชคเซ‡เชŸเชฒเซ‹เชœ เชนเชฟเชจเซเชฆเซเช“เชจเซ‹ เช›เซ‡.”

เชญเชพ.เชœ.เชช. เชเชตเซ€ เชญเซเชฐเชฎเชฃเชพ เชชเซ‡เชฆเชพ เช•เชฐเซ€ เชถเช•เซ‡ เช•เซ‡ เช†เชฐ.เชเชธ.เชเชธ. เช‰เชชเชฐเชจเซ‹ เชชเซเชฐเชคเชฟเชฌเช‚เชง เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เชธเชพเชนเซ‡เชฌเซ‡ เชจเชนเซ‡เชฐเซเชจเชพ เชฆเชฌเชพเชฃ เชจเซ€เชšเซ‡ เชฒเชพเชฆเชฏเซ‹ เชนเชคเซ‹. เชถเซเช‚ เช•เซ‹เชˆ เช เชตเชพเชค เชฎเชพเชจเซ‡ เช–เชฐเซเช‚ เช•เซ‡ เชฒเซ‹เช–เช‚เชกเซ€ เชชเซเชฐเซเชท เช•เซ‹เชˆเชจเชพ เชฆเชฌเชพเชฃ เชจเซ€เชšเซ‡ เชจเชฟเชฐเซเชฃเชฏเซ‹ เช•เชฐเซ‡ ? เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เชธเชพเชนเซ‡เชฌเชจเชพ เชถเชฌเซเชฆเซ‹ เชนเชคเชพ เช•เซ‡, “เช•เซ‹เชฎเซ€ เชเซ‡เชฐ เชชเซ‡เชฆเชพ เช•เชฐเชตเชพ เชฎเชพเชŸเซ‡เชจเซเช‚ เชฌเซ€เชœเช•เซ‡เชจเซเชฆเซเชฐ เชเชŸเชฒเซ‡ เช†เชฐ.เชเชธ.เชเชธ.”. เช—เชพเช‚เชงเซ€เชœเซ€เชจเซ€ เชนเชคเซเชฏเชพ เช•เชฐเชจเชพเชฐเซ€ เชตเชฟเชšเชพเชฐเชงเชพเชฐเชพเชจเชพ เชนเซ€เชŸ เชฒเซ€เชธเซเชŸเชฎเชพเช‚ เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เชธเชพเชนเซ‡เชฌ เชนเชคเชพ.

เชˆเชคเชฟเชนเชพเชธ เช เชตเชพเชคเชจเซ‹ เชธเชพเช•เซเชทเซ€ เช›เซ‡ เช•เซ‡, เชซเซ‡เชฌเซเชฐเซเช†เชฐเซ€ เซงเซฏเซชเซฏเชฎเชพเช‚ เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เชธเชพเชนเซ‡เชฌเซ‡ เช•เชนเซเชฏเซเช‚ เชนเชคเซเช‚ เช•เซ‡, “เชนเชฟเช‚เชฆเซ เชฐเชพเชทเซเชŸเซเชฐ เช เช—เชพเช‚เชกเชชเชฃเชญเชฐเซเชฏเซ‹ เชตเชฟเชšเชพเชฐ เช›เซ‡.”, เช†เชฎ เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เชธเชพเชนเซ‡เชฌ เช เช–เชฐเชพ เช…เชฐเซเชฅเชฎเชพเช‚ เชธเซ‡เช•เซเชฏเซเชฒเชฐ เชนเชคเชพเช‚. เชฐเชพเชทเซเชŸเซเชฐเชจเซ‡ เชนเชฟเช‚เชฆเซ, เชฎเซเชธเซเชฒเชฟเชฎ, เช•เซเชฐเชฟเชถเซเชšเชฟเชฏเชจ, เชถเซ€เช– เช เช•เซ‹เชˆเชจเชพ เชจเชพเชฎเซ‡ เชตเชฟเชญเชพเชœเซ€เชค เช•เชฐเชตเชพเชจเชพ เชฌเชฆเชฒเซ‡ เชเช• เช…เช–เช‚เชก เชญเชพเชฐเชคเชจเชพ เชถเชฟเชฒเซเชชเซ€ เชนเชคเชพเช‚.

เชŸเซ‚เช‚เช•เซ€ เชฆเซเชฐเชทเซเชŸเชฟเชจเชพ เช…เชจเซ‡ เชญเชพเช—เชฒเชพเชตเชพเชฆเซ€ เชตเชฟเชšเชพเชฐเชงเชพเชฐเชพเชฎเชพเช‚ เชฎเชพเชจเชจเชพเชฐเชพ เช…เชจเซ‡ เช•เซ‹เชˆ เชตเชพเชฎเชฃเชพ เชจเซ‡เชคเชพเช“ เชชเซ‹เชคเชพเชจเซ€ เชœเชพเชคเชจเซ‡ เช›เซ‹เชŸเซ‡ เชธเชฐเชฆเชพเชฐ เช•เชนเซ‡เชตเชกเชพเชตเซ‡ เชคเซ‡ เชฒเซ‹เช•เช‚เชกเซ€ เชชเซเชฐเซเชทเชจเซเช‚ เช…เชชเชฎเชพเชจ เช›เซ‡.

เชฎเชพเชฐเซ€ เช…เชชเซ‡เช•เซเชทเชพ เช›เซ‡ เช•เซ‡, เชฒเซ‹เช–เช‚เชกเซ€ เชชเซเชฐเซเชทเชจเซ€ เชธเซเชตเชฐเซเชฃเชฟเชฎ เชชเซเชฐเชคเชฟเชญเชพ เช…เช‚เช—เซ‡เชจเชพ เช…เชจเซ‡ เชคเซ‡เชฎเชจเซ€ เชตเชฟเชšเชพเชฐเชงเชพเชฐเชพเช“ เช‰เชชเชฐเชจเซ€ เช†เชชเชจเซ€ เช•เซ‹เชฎเซ‡เชจเซเชŸ เชฎเชจเซ‡ เชœเชฐเซ‚เชฐ เชชเซเชฐเชพเชชเซเชค เชฅเชถเซ‡.

Indira Gandhi: a multi faceted personality

Friday, 18 November, 2011

Click here to visit Gujarati version of this blog

Today is the birthday of late Indiraji. There was a time when people use to describe her as the only powerful minister in the cabinet. Here I am trying to touch upon different aspects of multifaceted personality of this great leader. Not only as a politicians. But Indira as a child, obedient daughter, responsible mother, great visionary, sensitive mother, nationalist, a strong willed personality, Durga for enemies and a fountainhead of compassion for people, truly secular.

Childhood :

She was born in the wealthy Nehru family in November 19, 1917 in Allahbad. Family fondly called her Indu. Indu means the one who rules the cool brightness of the Moon. Within two years, the family gave away all its wealth for the freedom fight. As a child she saw her parents frequently going to jail. Her childhood was deprived of love and affection of parents. A child standing lonely on a sofa, Engaged in a dialogue with silence and a great leader was born.

Obedient Daughter :

Bright in studies, she had to leave her studies because of illness of her mother. She went to Switzerland. Care and concern of parents became her first priority. Mother -father were fighting for the freedom of the country. They had to go to jail many a times. But she never complained. Even as a child she led Vanar Sena for the freedom of the country. There were occasions she hid documents of freedom struggle and misled British police. A sari her father wove in jail became a precious marriage gift to Indiraji the bride of Gujarat.

Responsible mother :

She never missed the noble duty of mother even as her career saw many ups and downs. Whether it was a matter of study of children or an issue relating to their career, love and affection of mother flowed incessantly.

Great visionary :

She bolstered the tottering economy of the country with Indo Soviet treaty. She taught a lesson to the stalwart politician by expressing her little voice of conscience. She was laconic. But her actions worked wonders. That was Indira. Whether it was question of Russia, China or Pakistan, her foreign policy was farsighted.

Sensitive lady :

Dinner with the head of a state or folk dance in a backward interior tribal area. Wherever Indirajiย  participated nothing could stop her sensitivity. It matched the tears in the eyes of Mother Teresa. She started a movement to abolish poverty. That was Indira Gandhi.

Nationalist :

When the activities of Pakistan heightened and posed a serious challenge to the unity and integrity of the country, she did not indulge in political speeches or politicization of the issue. Instead, she tore apart Pakistan in Pakistan and Bangladesh and inflicted an unforgettable blow to Pakistan. Dominating policy of USA, teasing of Pakistan or encroachment of China nothing worked before her. She was Indira Gandhi the nationalist.

 

Politician :

She brought in public life the idea of little voice of conscience (Atma ki avaj). Declared emergency when she found bureaucracy crumbling. Sought people’s verdict instead of turning a dictator. When lost, she accepted people’s verdict. Remained among people and in a couple of months won back both people’s heart and political power.

Fountainhead of compassion :


Even in the midst of several responsibilities and the arduous task of international leadership a lovable grandmother nursed Rahul and Priyanka with love and affection.

Truly Secular :

She moved ahead with Blue star operation in the national interest. After the operation, intelligence agencies recommended that Sikh personnel should be removed from her security job. When this file was brought before her she did not think about risk to her life and noted “I am secular and I cannot remove someone just because someone belongs to a particular religion”

On one hand we have leaders who claim themselves brave hearted. But they do not allow even pigeons to come close by because of their own fear. On the other hand we have brave woman leader Indira Gandhi.






 


เชˆเชจเซเชฆเชฟเชฐเชพเชœเซ€ เชฎเชพเชฐเซ€ เชฆเซเชฐเชทเซเชŸเซ€เช

Friday, 18 November, 2011

Click here to visit English version of this blog

เชเช•ย เชธเชฎเชฏเซ‡ย เชœเซ‡เชฎเชจเชพ เชฎเชพเชŸเซ‡ เชเชฎ เช•เชนเซ‡เชตเชพเชคเซเช‚ เช•เซ‡ เชญเชพเชฐเชคเชจเชพย เชชเซเชฐเชงเชพเชจย เชฎเช‚เชกเชณเชฎเชพเช‚ย เชเช• เชœย เชฎเชฐเซเชฆ เชฎเช‚เชคเซเชฐเซ€ย เช›เซ‡ย เชคเซ‡ย เช‡เชจเซเชฆเชฟเชฐเชพ เช—เชพเช‚เชงเซ€. เช†เชœเซ‡ย เซงเซฏเชฎเซ€ เชจเชตเซ‡เชฎเซเชฌเชฐย เช‡เชจเซเชฆเซ€เชฐเชพเชœเซ€เชจเซ‹ เชœเชจเซเชฎ เชฆเชฟเชตเชธ เช›เซ‡, เชคเซเชฏเชพเชฐเซ‡ย เช†ย เชฎเชนเชพเชตเชฟเชญเซ‚เชคเชฟเชจเซ€ย เชฌเชนเซเชฎเซเช–เซ€ย เชชเซเชฐเชคเชฟเชญเชพเชจเชพ เชตเชฟเชตเชฟเชงย เชชเชพเชธเชพเช“เชจเซ‡ย เชธเซเชชเชฐเซเชถ เช•เชฐเชตเชพเชจเซ‹ย เชฎเชพเชฐเซ‹ เชชเซเชฐเชฏเชคเซเชจ เช›เซ‡.ย เชฎเชพเชคเซเชฐย เชฐเชพเชœเช•เซ€เชฏ เชจเซ‡เชคเชพ เชคเชฐเซ€เช•เซ‡ เชจเชนเซ€เช‚ย เชชเชฐเช‚เชคเซ เช‡เชจเซเชฆเชฟเชฐเชพ เช—เชพเช‚เชงเซ€เช เชเช• เชฌเชพเชณเช•, เชเช• เช•เชฐเซเชคเชตเซเชฏเชจเชฟเชทเซเช  เชชเซเชคเซเชฐเซ€, เชœเชตเชพเชฌเชฆเชพเชฐ เชฎเชพเชคเชพ,ย เชตเชฟเชšเช•เซเชทเชฃย เชฆเซเชฐเชทเซเชŸเชพ, เชธเช‚เชตเซ‡เชฆเชจเชถเซ€เชฒย เชฎเชนเชฟเชฒเชพ, เชฐเชพเชทเซเชŸเซเชฐ เชชเซเชฐเซ‡เชฎเซ€, เชฐเชพเชœเช•เซ€เชฏ เชตเซเชฏเช•เซเชคเชฟ, เช…เชกเซ€เช–เชฎ เชฎเชจเซ‹เชฌเชณเชตเชพเชณเซเช‚ย เชตเซเชฏเช•เซเชคเชฟเชคเซเชต, เชฆเซเชถเซเชฎเชจเซ‹ เชฎเชพเชŸเซ‡ย เชฆเซเชฐเซเช—เชพย เช…เชจเซ‡ เชฎเชพเชจเชต เชฎเชพเชŸเซ‡ เชฎเชพเชจเชตเชคเชพเชจเซเช‚ เชฎเชนเชพเช…เชฎเซƒเชค,ย เชตเชพเชคเซเชธเชฒเซเชฏเชจเซ‹ เชตเชกเชฒเซ‹, เชธเซ‹เชฒเซ€เชก เชธเซ‡เช•เซเชฏเซเชฒเชฐ.

เช‡เชจเซเชฆเซ€เชฐเชพเชœเซ€เชจเซเช‚ เชฌเชพเชณเชชเชฃ :

เซงเซฏเชฎเซ€ เชจเชตเซ‡เชฎเซเชฌเชฐ, เซงเซฏเซงเซญ เชฎเชพเช‚ เช…เชฒเซเชนเชพเชฌเชพเชฆเชฎเชพเช‚ย เช—เชฐเซเชญเชถเซเชฐเซ€เชฎเช‚เชค เชจเชนเซ‡เชฐเซ เชชเชฐเชฟเชตเชพเชฐเชฎเชพเช‚ เชœเชจเซเชฎ,ย เช•เซเชŸเซเช‚เชฌย เชฌเซ‹เชฒเชพเชตเซ‡ เช‡เชจเซเชฆเซ เชคเชฐเซ€เช•เซ‡. เช‡เชจเซเชฆเซ เชเชŸเชฒเซ‡ เชšเช‚เชฆเซเชฐ เชถเซ€เชคเชณย เชชเซเชฐเช•เชพเชถเชจเชพ เช…เชงเชฟเชชเชคเชฟ. เชฌเซ‡เชœ เชตเชฐเซเชทเชฎเชพเช‚ เช—เชฐเซเชญเชถเซเชฐเซ€เชฎเช‚เชคย เชชเชฐเชฟเชตเชพเชฐเชจเซ€ เชคเชฎเชพเชฎย เชธเช‚เชชเชคเซเชคเชฟ เช†เชเชพเชฆเซ€เชจเซ€ เชฒเชกเชค เชฎเชพเชŸเซ‡ เชธเชฎเชฐเซเชชเชฟเชค. เชฌเชพเชณเช• เชคเชฐเซ€เช•เซ‡ เชธเชคเชค เชฎเชพเช‚-เชฌเชพเชชเชจเซ‡ เชœเซ‡เชฒเชฎเชพเช‚ย เชœเชคเชพเช‚ย เชœเซ‹เชฏเชพ เช…เชจเซ‡ย เชฌเชพเชฒเซเชฏเชพเชตเชธเซเชฅเชพย เชฎเชพเชคเชพ เชชเชฟเชคเชพเชจเชพ เชชเซเชฐเซ‡เชฎเชฅเซ€ย เชตเช‚เชšเชฟเชค. เชเช•เชฒเซเช‚ เชฌเชพเชณเช• เชธเซ‹เชซเชพ เช‰เชชเชฐ เช‰เชญเชพ เชฐเชนเซ‡, เชถเซ‚เชจเซเชฏย เชธเชพเชฅเซ‡ย เช•เชฐเซ‡ เชตเชพเชฐเซเชคเชพเชฒเชพเชช เช…เชจเซ‡ เชญเชตเชฟเชทเซเชฏเชจเชพย เชจเซ‡เชคเซƒเชคเซเชตเชจเซเช‚ย เชฅเชพเชฏย เช˜เชกเชคเชฐ.

เช•เชฐเซเชคเชตเซเชฏ เชจเชฟเชทเซเช  เชชเซเชคเซเชฐเซ€ :

เชตเชฟเชฆเซเชฏเชพเชฐเซเชฅเซ€เชจเซ€ เชคเชฐเซ€เช•เซ‡ เช‰เชœเซเชœเชตเชณ เช•เชพเชฐเช•เชฟเชฐเซเชฆเซ€ เชฆเชฐเชฎเซเชฏเชพเชจ เชฎเชพเชคเชพเชจเซ€ เชฌเชฟเชฎเชพเชฐเซ€ เช†เชตเชคเชพเช‚ เช…เชญเซเชฏเชพเชธ เช›เซ‹เชกเซเชฏเซ‹ เช…เชจเซ‡ เชธเซเชตเซ€เชคเซเชเชฐเชฒเซ‡เชจเซเชก เชœเชˆ เชธเซ‡เชตเชพเชจเซ€ เชธเชพเชงเชจเชพ เช•เชฐเซ€.ย เชฎเชพ-เชฌเชพเชชเชจเซ€ เชธเซ‡เชตเชพ เช…เชจเซ‡ย เชธเชพเชจเชฟเชงเซเชฏเชจเซ‡ ย เชœ เชชเซ‹เชคเชพเชจเซ€ย เชชเซเชฐเชฅเชฎ เชชเซเชฐเชพเชฏเซ‹เชฐเซ€เชŸเซ€ เชฌเชจเชพเชตเซ€. เชฎเชพเชคเชพ-เชชเชฟเชคเชพ เช†เชเชพเชฆเซ€ เชฎเชพเชŸเซ‡ย เชฒเชกเชค เชฒเชกเชคเชพเช‚,ย เชคเซ‹ เชฎเชพเชคเชพ – เชชเชฟเชคเชพเชจเชพ เชœเซ‡เชฒเชตเชพเชธ เชฆเชฐเชฎเซเชฏเชพเชจ เช•เชฏเชพเชฐเซ‡เชฏย เชซเชฐเชฟเชฏเชพเชฆเชฃย เชจ เชฌเชจเซ€. เชเช• เชฌเชพเชณเช• เชคเชฐเซ€เช•เซ‡ย เชชเชฃ เช†เชเชพเชฆเซ€เชจเซ‡ เชฒเชกเชค เชฎเชพเชŸเซ‡ เชตเชพเชจเชฐ เชธเซ‡เชจเชพเชจเซเช‚ เชจเซ‡เชคเซƒเชคเซเชต เช•เชฐเซเชฏเซเช‚. เชธเชฎเชฏ เช†เชตเซเชฏเซ‡ เชชเซ‹เชคเชพเชจเชพ เชฆเชซเชคเชฐเชฎเชพเช‚ย เช†เชเชพเชฆเซ€เชจเซ€ เชฒเชกเชคเชจเชพ เช•เชพเช—เชณเซ‹ เช›เซเชชเชพเชตเซ€ เช…เช‚เช—เซเชฐเซ‡เชœเชจเซ€ เชชเซ‹เชฒเซ€เชธเซ‹เชจเซ‡ เชชเชฃ เช—เซเชฎเชฐเชพเชน เช•เชฐเซ€. เชชเชฟเชคเชพ เช เชœเซ‡เชฒเชฎเชพเช‚ย  เชฐเชนเซ€เชจเซ‡ย เชตเชฃเชพเชŸเชฅเซ€ เชฌเชจเชพเชตเซ‡เชฒเซ€ย เชธเชพเชกเซ€ย เช—เซเชœเชฐเชพเชคเชจเซ€ เชตเชนเซ เชˆเชจเซเชฆเชฟเชฐเชพเชœเซ€ เชฎเชพเชŸเซ‡ เชฒเช—เซเชจ เชธเชฎเชฏเซ‡ เช…เชฎเซเชฒเซเชฏ เชธเซ‡เชฒเซ เชฌเชจเซเชฏเซเช‚.

เชœเชตเชพเชฌเชฆเชพเชฐ เชฎเชพเชคเชพ :

เช…เชจเซ‡เช• เชฐเชพเชœเช•เซ€เชฏ เช•เชพเชฐเช•เชฟเชฐเซเชฆเซ€เชจเชพ เชšเชกเชพเชต – เช‰เชคเชพเชฐย เชตเชšเซเชšเซ‡ เชฎเชพเชคเชพเชจเซ€ เชชเชตเชฟเชคเซเชฐ เชซเชฐเชœ เชจ เชšเซเช•เซเชฏเชพ. เชฌเชพเชณเช•เซ‹เชจเซเช‚ เชญเชฃเชคเชฐ เชนเซ‹เชฏ, เช—เชฃเชคเชฐ เชนเซ‹เชฏ เช•เซ‡ เชฌเชพเชณเช•เซ‹เชจเชพ เชถเซ‹เช– เช•เซ‡ เชฌเชพเชณเช•เซ‹เชจเซเช‚ เชญเชตเชฟเชทเซเชฏ เชนเซ‹เชฏ เชนเช‚เชฎเซ‡เชถเชพ เชฎเชพเชคเซƒเชคเซเชตเชจเซ€ย เชฎเชนเซ‡เชฐย เชฌเชพเชณเช•เซ‹ เช‰เชชเชฐ เช…เชตเชฟเชฐเชค เชฐเชนเซ€.

เชตเชฟเชšเช•เซเชทเชฃ เชฆเซเชฐเชทเซเชŸเชพ :

เชฆเซ‡เชถเชจเชพ เช…เชฐเซเชฅเชคเช‚เชคเซเชฐเชจเชพ เชฎเซ‹เชŸเชพ เช†เชงเชพเชฐเชธเซเชคเช‚เชญเชจเซ€ย เชœเซเชฏเชพเชฐเซ‡ย เช†เชตเชถเซเชฏเช•เชคเชพ เชนเชคเซ€ เชคเซเชฏเชพเชฐเซ‡ เชชเซเชฐเชงเชพเชจเชฎเช‚เชคเซเชฐเซ€ เชคเชฐเซ€เช•เซ‡ย เช‡เชจเซเชกเซ‹ เชธเซ‹เชตเชฟเชฏเชคย เชŸเซเชฐเซ€เชŸเซ€ย เช•เชฐเซ€ เชฆเซ‡เชถเชจเชพ เช…เชฐเซเชฅเชคเช‚เชคเซเชฐเชจเซ‡ เชฌเชณ เชชเซเชฐเซเช‚ เชชเชกเซเชฏเซเช‚.ย เชฐเชพเชœเช•เซ€เชฏย เชชเซ€เช เชพเชงเซ€เชถเซ‹เชจเซ‡ย เช†เชคเซเชฎเชพเชจเชพ เช…เชตเชพเชœเชจเซ€ เชตเชพเชค เช•เชฐเซ€ เชชเชพเช ย เชญเชฃเชพเชตเซเชฏเซ‹.ย เช“เช›เซเช‚ เชฌเซ‹เชฒเซ‡ เชชเชฐเช‚เชคเซ เช…เชธเชฐเช•เชพเชฐเช• เชชเชฐเชฟเชฃเชพเชฎ เช†เชชเซ‡ เชคเซ‡ เช‡เชจเซเชฆเชฟเชฐเชพ. เชธเชตเชพเชฒ เชฐเชถเซ€เชฏเชพเชจเซ‹ เชนเซ‹เชฏ, เชšเชพเชˆเชจเชพเชจเซ‹ เชนเซ‹เชฏย เช•เซ‡ เชชเชพเช•เชฟเชธเซเชคเชพเชจเชจเซ‹ เชนเซ‹เชฏ เชตเชฟเชšเช•เซเชทเชฃ เชตเชฟเชฆเซ‡เชถ เชจเซ€เชคเชฟ เชฆเซเชฐเช‚เชฆเซ‡เชถเซ€ เชนเชคเซ€.

เชธเช‚เชตเซ‡เชฆเชจเชถเซ€เชฒ เชฎเชนเชฟเชฒเชพ :

เช•เซ‹เชˆ เชตเชฟเช•เชธเชฟเชค เชฆเซ‡เชถเชจเชพ เชธเชฐเซเชตเซ‹เชšเซเชš เชธเชคเซเชคเชพเชงเซ€เชถ เชธเชพเชฅเซ‡ เชญเซ‹เชœเชจ เชนเซ‹เชฏ เช•เซ‡ เช…เช‚เชคเชฐเชฟเชฏเชพเชณ เช…เชจเซ‡ เช…เชตเชฟเช•เชธเชฟเชค เช†เชฆเชฟเชตเชพเชธเซ€ เชตเชฟเชธเซเชคเชพเชฐเชฎเชพเช‚ เชฒเซ‹เช• เชจเซƒเชคเซเชฏ เชนเซ‹เชฏ. เชœเซเชฏเชพเช‚ เชˆเชจเซเชฆเชฟเชฐเชพเชœเซ€ เชœเซ‹เชกเชพเชฏ เชคเซเชฏเชพเช‚ เชธเช‚เชตเซ‡เชฆเชจเชพเชจเซ€ เชธเชฐเชตเชพเชฃเซ€ย ย เชตเชนเชฏเชพ เชตเช—เชฐ เชจ เชฐเชนเซ‡. เชฎเชงเชฐ เชŸเซ‡เชฐเซ‡เชธเชพเชจเชพ เช†เช‚เชธเซ เชธเชพเชฅเซ‡ เชชเชฃ เชœเซ‡เชจเซ€ เชธเช‚เชตเซ‡เชฆเชจเชพเช“ เชธเซเชฐ เชฎเชฟเชฒเชพเชตเซ‡ เช…เชจเซ‡ เช—เชฐเซ€เชฌเซ€ เชนเชŸเชพเชตเซ‹เชจเซ‹ เช…เชฒเช– เชœเช—เชพเชตเซ‡ เชคเซ‡ เช‡เชจเซเชฆเชฟเชฐเชพ เช—เชพเช‚เชงเซ€.

เชฐเชพเชทเซเชŸเซเชฐเชชเซเชฐเซ‡เชฎเซ€ :

เชฐเชพเชทเซเชŸเซเชฐเชจเซ€ เชเช•เชคเชพย เช…เชจเซ‡ เช…เช–เช‚เชกเชฟเชคเชคเชพย เชธเชพเชฎเซ‡ เชชเชพเช•เชฟเชธเซเชคเชพเชจเชจเซ€ย เช…เชตเชณเชšเช‚เชกเชพเชˆ เชฎเชฐเซเชฏเชพเชฆเชพเช“เชจเซ€ย ย เชฎเชพเชเชพ เชฎเซ‚เช•เซ€ เชšเซเช•เซ€ เชนเชคเซ€ เชคเซเชฏเชพเชฐเซ‡ เชฐเชพเชœเช•เซ€เชฏ เชญเชพเชทเชฃเซ‹ เช•เซ‡ เชชเช•เซเชทเซ€เชฏ เชฒเชพเชญ เชฒเซ‡เชตเชพเชจเชพ เชฌเชฆเชฒเซ‡ เชเช• เชฐเชพเชทเซเชŸเซเชฐเชจเซ‡เชคเชพ เชคเชฐเซ€เช•เซ‡ เชชเชพเช•เชฟเชธเซเชคเชพเชจเชจเชพ เชฌเซ‡ เชŸเซเช•เชกเชพ เช•เชฐเซ€ เชชเชพเช•เชฟเชธเซเชคเชพเชจ เช…เชจเซ‡ เชฌเชพเช‚เช—เซเชฒเชพเชฆเซ‡เชถ เชฌเชจเชพเชตเซ€ เชชเชพเช•เชฟเชธเซเชคเชพเชจเชจเซ‡ เชนเช‚เชฎเซ‡เชถเชพ เชšเชšเชณเชคเซ€ย ย เชฐเชนเซ‡ เชคเซ‡เชตเซ€ เชฒเชชเชกเชพเช• เชฎเชพเชฐเซ€. เช…เชฎเซ‡เชฐเชฟเช•เชพเชจเซ‹ เช…เชนเช‚เช•เชพเชฐ, เชชเชพเช•เชฟเชธเซเชคเชพเชจเชจเซ€ เชชเชœเชตเชฃเซ€ เช•เซ‡ เชšเซ€เชจเชจเซ€ เชšเชพเช‚เชšเชฟเชฏเชพเช—เซ€เชฐเซ€เชย เช•เซ‹เชˆเชจเซ€ เช•เชฐเชพเชฎเชคย  เชœเซ‡เชจเชพ เชชเชพเชธเซ‡ เช•เชพเชฐเช—เชค เชจ เชจเซ€เชตเชกเซ€ย ย เชคเซ‡ เชฐเชพเชทเซเชŸเซเชฐ เชญเช•เซเชค เชเชŸเชฒเซ‡ เช‡เชจเซเชฆเชฟเชฐเชพ เช—เชพเช‚เชงเซ€.

เชฐเชพเชœเช•เซ€เชฏ เชตเซเชฏเช•เซเชคเชฟ :

เช†เชคเซเชฎเชพเชจเซ‹ เช…เชตเชพเชœ เช†เชตเช•เชพเชฐเชฆเชพเชฏเช• เช›เซ‡ เชคเซ‡เชตเซ€ เชœเชพเชนเซ‡เชฐ เชœเซ€เชตเชจเชฎเชพเช‚ เชตเชพเชค เช‰เชญเซ€ เช•เชฐเซ€. เชคเช‚เชคเซเชฐเชจเซ‡ เชคเซ‚เชŸเชคเซเช‚ เชœเซ‹เชคเชพเช‚ เช•เชŸเซ‹เช•เชŸเซ€ เชชเชฃ เชœเชพเชนเซ‡เชฐ เช•เชฐเซ€. เชชเชฐเช‚เชคเซ เชธเชฐเชฎเซเช–เชคเซเชฏเชพเชฐ เชฌเชจเชตเชพเชจเซ‡ เชฌเชฆเชฒเซ‡ เชœเชพเชคเซ‡ เชœ เชฒเซ‹เช•เชถเชพเชนเซ€เชจเชพ เชœเชคเชจ เชฎเชพเชŸเซ‡ เชฒเซ‹เช• เชšเซเช•เชพเชฆเซ‹ย เชฎเชพเช‚เช—เซเชฏเซ‹, เชšเซเช•เชพเชฆเซ‹ย เชตเชฟเชฐเซเชฆเซเชงย เช†เชตเซเชฏเซ‹ย เชคเซ‹ เชคเซ‡ย เชฒเซ‹เช• เชšเซเช•เชพเชฆเชพเชจเซ‡ เชฎเชพเชฅเซ‡ เชšเชกเชพเชตเซ€, เชธเชคเชค เชฒเซ‹เช•เซ‹เชจเซ€ เชตเชšเซเชšเซ‡ เชฐเชนเซ€ เชฆเซเชถเซเชฎเชจเซ‹เชจเชพย เชฆเชฎเชจเชจเซ‡ เชธเชนเชจ เช•เชฐเซ€, เชฒเซ‹เช•เซ‹เชจเชพ เชฆเชฟเชฒ เช…เชจเซ‡ เชฐเชพเชœเชธเชคเซเชคเชพ เชฎเชพเชคเซเชฐ เช—เชฃเชคเชฐเซ€เชจเชพเช‚ย เชฎเชนเชฟเชจเชพเช‚เช“เชฎเชพเช‚ย เชœ เชชเชพเช›เชพย เชœเซ€เชคเซ€ เชฒเซ€เชงเชพเช‚.

เชตเชพเชคเซเชธเชฒเซเชฏเชจเซ‹ เชตเชกเชฒเซ‹ :

เช…เชจเซ‡เช• เชฐเชพเชœเช•เซ€เชฏ เชœเชตเชพเชฌเชฆเชพเชฐเซ€เช“ เช…เชจเซ‡ เช†เช‚เชคเชฐเชฐเชพเชธเซเชŸเซเชฐเซ€เชฏย เชจเซ‡เชคเซƒเชคเซเชตเชจเซ‡ เชชเชฐเชฟเชธเซเชฅเชฟเชคเชฟ เชตเชšเซเชšเซ‡ เชชเชฃ เชตเซเชนเชพเชฒเชธเซ‹เชฏเซ€ย เชฆเชพเชฆเซ€ เชคเชฐเซ€เช•เซ‡ เชฐเชพเชนเซเชฒ เช…เชจเซ‡ เชชเซเชฐเชฟเชฏเช‚เช•เชพเชจเซ‡ เชฎเชพเชคเซเชฐ เชตเชพเชคเซเชธเชฒเซเชฏ เชœย เชจเชนเซ€เช‚ย เชชเชฐเช‚เชคเซ เชคเซ‡เชฎเชจเชพเชฎเชพเช‚ เชธเซเชจเซ‡เชนย เชธเชพเชฅเซ‡ เชธเชฎเชœเชฃเชจเซเช‚ย เช…เชตเชฟเชฐเชคย เชธเชฟเช‚เชšเชจย เช•เชฐเซเชฏเซเช‚.


เชธเซ‹เชฒเซ€เชก เชธเซ‡เช•เซเชฏเซเชฒเชฐ :


เชฐเชพเชทเซเชŸเซเชฐเชจเชพย เชนเชฟเชค เชฎเชพเชŸเซ‡ เช“เชชเชฐเซ‡เชถเชจ เชฌเซเชฒเซย เชธเซเชŸเชพเชฐย เช…เชจเชฟเชตเชพเชฐเซเชฏ เชฒเชพเช—เชคเชพเช‚ เชคเซ‡ย เชฎเชพเชŸเซ‡ เช†เช—เชณ เชตเชงเซเชฏเชพเช‚.ย ย เช“เชชเชฐเซ‡เชถเชจ เชฌเซเชฒเซ เชธเซเชŸเชพเชฐย เชชเช›เซ€ เชˆเชจเซเชŸเซ‡เชฒเซ€เชœเชจเซเชธ เช…เชนเซ‡เชตเชพเชฒเชฎเชพเช‚ เชฒเช–เชพเชฏเซเช‚ เช•เซ‡ เช‡เชจเซเชฆเชฟเชฐเชพเชœเซ€เชจเซ€ เชธเซ€เช•เซเชฏเซ‹เชฐเซ€เชŸเซ€เชฎเชพเช‚ เชถเซ€เช– เชงเชฐเซเชฎเชจเชพ เช…เชงเชฟเช•เชพเชฐเซ€เช“เชจเซ‡ เชฆเซเชฐ เช•เชฐเชตเชพ. เชซเชพเชˆเชฒ เชœเชฏเชพเชฐเซ‡ เชˆเชจเซเชฆเชฟเชฐเชพเชœเซ€ เชธเชฎเช•เซเชท เช†เชตเซ€ เชคเซเชฏเชพเชฐเซ‡ เชชเซ‹เชคเชพเชจเชพ เชœเซ€เชตเชจเชพ เชœเซ‹เช–เชฎเชจเซ‡ เชชเชฃ เชœเซ€เชฐเชตเซ€ เชœเชˆเชจเซ‡ เชซเชพเชˆเชฒ เชชเชฐ เชฒเช–เซเชฏเซเช‚ เช•เซ‡ “เชนเซเช‚ย เชธเซ‡เช•เซเชฏเซเชฒเชฐย เช›เซเช‚ เช…เชจเซ‡ เชฎเชพเชคเซเชฐ เชฎเชพเชฐเชพ เช…เช‚เช—เชฐเช•เซเชทเช• เชšเซ‹เช•เซเช•เชธ เชงเชฐเซเชฎเชจเชพเช‚ย เช›เซ‡ เชคเซ‡เชจเชพ เช•เชพเชฐเชฃเซ‡ย เชคเซ‡เชฎเชจเซ‡ย เชนเซเช‚ เชฆเซเชฐ เชจ เช•เชฐเซ€ เชถเช•เซเช‚.”


เช•เซเชฏเชพเช‚ เช†เชœเชจเชพ เช›เชชเซเชชเชจเชจเซ€ เช›เชพเชคเซ€เชจเชพ เชจเชพเชฎเซ‡ เช›เชพเช•เชŸเชพ เชฅเชจเชพเชฐเชพ เช…เชจเซ‡ เชฌเซ€เช•เชฅเซ€ เช•เชฌเซเชคเชฐเชจเซ‡ เชชเชฃ เชซเชฐเช•เชตเชพ เชจ เชฆเซ‡เชจเชพเชฐเชพ เชจเชฟเชฐเซเชฎเชพเชฒเซเชฏ เชจเซ‡เชคเชพ

เช…เชจเซ‡ เช•เซเชฏเชพเช‚ เช–เชฐเชพ เชœเชตเชพเชฎเชฐเซเชฆ เชฎเชนเชฟเชฒเชพ เช‡เชจเซเชฆเชฟเชฐเชพ เช—เชพเช‚เชงเซ€.



31st. October: Sardar Ko Salam, Indirajika Smaran

Monday, 31 October, 2011

Come October 31, we have functions to mark events relating to two great personalities who have played very important role in the making of India. They are Sardar Vallabhbhai Patel and Mrs Indira Gandhi. Like many other friends in public life, I also have to attend functions involving these two leaders at some places as speaker while at some as guest.
Despite two representing two different phases of India- pre and post independence India, they had some common qualities which made Sardar Patel Iron Man of India and Indira Gandhi Iron Lady of India. Both were quite sensitive to the needs of people and committed to the cause of India. At the same time, they had a tough frame of mind and strong will to take their convictions to ultimate conclusions.
With the rise of parochial regionalism at the cost of unity and integrity of the country, we need nationalistic spirit of these two leaders today more than that of any other time. We have to think in terms of common man. The need of the hour is more today because the world is under market driven economy and it is the common men whose interests are to be safeguarded.
We have rising regional kshatraps who are trying to bend the federal structure of the constitution to satisfy their insatiable hunger for power and indiscriminate and unjustified use of power for personal gratification. It calls for something like brining over 600 provinces in the fold of India.
By all means Sardar was a national leader with a clear vision of strong and integrated India. His all actions show this. Despite a strong personality and boldness to disagree with leaders like Gandhi and Nehru, Sardar remained integral part of the team that led India to freedom.
In the case of Indira Gandhi, whether it was nationalization of banks or the nuclear test only two factors were predominant – people and India. Nuclear test by India or intervention in Bangladesh clearly established India as an independent power with its decisive say. That is the reason even today people remember these two leaders when it comes to thinking India as an entity, an independent country with its own voice and image in the world.
Today when Rahul Gandhi goes to the homes of poor and share with them their food in their thali, we have the sensitivity of these leaders for people expressing in different forms. None can ignore this great virtue of any leader. Probably, it is the appeal of this virtue that made even the die hard critics of Congress, Rashtriya Swayam Sevak Sangh, admire Rahul Gandhi.
These were the leaders whom people loved and adored for their qualities. They did not stage manage applauses and laurels to show that they were mass leaders. No doubt these leaders were firm and committed in their views, but this was guided by their sensitivity to common people and the spirit of united and integrated India.
Congress had number of leaders with prime ministerial mettle and Gandhi was the unifying force of this network of genius and talent. This prowess of knowledge and talent made them humble. It brought to them strength to stand dissent and dissolve differences for the common cause of the national interest.
Such people are doing damage to Sardar in their blind pursuit for power. Sardar had done many things besides unifying princely states. He was a great administrator. He was a man who had grounded himself through ground realities of India. This was reflected in his role in Kheda satygarh, his role in municipalities and role as president of Gujarat Pradesh Congress Committee for pretty long 20 years.
At the time of partition, riots broke out in Amritsar. Here is an excerpt of his address to people from his car.
โ€œHere, in this same city, the blood of Hindus, Sikhs and Muslims mingled in the bloodbath of Jalianwala Bagh I am grieved to think that things have come to such a pass that no Muslim can go about in Amritsar and no Hindu or Sikh can even think of living in Lahore. The butchery of innocent and defenceless men, women and children does not behoove brave men… I am quite certain that India’s interest lies in getting all her men and women across the border and sending out all Muslims from East Punjab. I have come to you with a specific appeal. Pledge the safety of Muslim refugees crossing the city. Any obstacles or hindrances will only worsen the plight of our refugees who are already performing prodigious feats of endurance. If we have to fight, we must fight clean. Such a fight must await an appropriate time and conditions and you must be watchful in choosing your ground. To fight against the refugees is no fight at all. No laws of humanity or war among honourable men permit the murder of people who have sought shelter and protection. Let there be truce for three months in which both sides can exchange their refugees. This sort of truce is permitted even by laws of war. Let us take the initiative in breaking this vicious circle of attacks and counter-attacks. Hold your hands for a week and see what happens. Make way for the refugees with your own force of volunteers and let them deliver the refugees safely at our frontierโ€
It is the time that we think about India as a country and inculcate the spirit of nationalism of these two leaders associated with October 31. I feel that there is a deliberate attempt to undermine the stature of Sardar by some leaders to pose themselves as leader which they are not.

Note of Gratitude

Tuesday, 2 August, 2011

After an unplanned and so far the longest break(can’t all it a vacation) in my life, I am from today, all set to go to office and resume my duties. On the onset, I would want want to begin my day and office work by heartily thanking all of you. Your wishes and concern have played an important role in my recovery. Thousands of my friends, well wishers, saints, priests, media persons, and all those who did not get in touch with me directly but wished well for me: I am grateful to all of you and a very big Thank You to all of you.

A lot of people asked me of what actually happened. June 27 was a normal day. I have always been a fitness freak. So after completing my usual round of yoga and pranayam , I had got on the treadmill for my 15 minute workout. Suddenly, I felt some pain. I overlooked it and continued. By the time I finished my work out, the pain had escalated and I was convinced that it was a stroke.

The pain shot up and I felt a sinking feeling. As death stood in front of me, I was convinced that the end had come. Death is the only certainity of life and I was not scared. If this was God’s will, we cannot fight.

However, God had other plans. I could reach the hospital in time and a SOS angiography followed by an angiolasty was conducted. Later I was told that I was detected with the deadly LAD complete blockage. The main artery that provides over 70% of blood was 100 % blocked. I was told that this disease which is known as Widow Maker, most of the times, does not give time to patients to reach hospital.

The Widow Maker is mostly fatal but by God’s grace, I have survived. I read about it in a Gujarati mag recently and have scanned in case anyone is interested.

Life is all about living each moment and living it meaningfully.
This is new life to me. I am glad to be back to work and amongst all of you.
I thank all my friends, well wishers, medical fraternity and media for your overwhelming support and best wishes.


เช‹เชฃ เชธเซโ€เชตเซ€เช•เชพเชฐ

Tuesday, 2 August, 2011

เช†เชฏเซ‹เชœเชจ เชตเช—เชฐเชจเชพ เชœเชฟเช‚เชฆเช—เซ€เชจเชพ เชธเซŒเชฅเซ€ เชฒเชพเช‚เชฌเชพ เชตเชฟเชฐเชพเชฎ เชชเช›เซ€ เช†เชœเซ‡ เชตเชฟเชงเชพเชจเชธเชญเชพเชจเชพ เช•เชพเชฐเซเชฏเชพเชฒเชฏเชฎเชพเช‚ เชนเชพเชœเชฐ เชฐเชนเซ€เชจเซ‡ เชงเซ€เชฎเซ‡ เชงเซ€เชฎเซ‡ เช•เชพเชฎเช•เชพเชœเชจเซ€ เชถเชฐเซเช†เชค เช•เชฐเชตเชพ เชœเช‡ เชฐเชนเซเชฏเซ‹ เช›เซเช‚ เชคเซโ€เชฏเชพเชฐเซ‡ เชธเซŒเชฅเซ€ เชชเชนเซ‡เชฒเชพเช‚ เช†เชญเชพเชฐ เช…เชจเซ‡ เช•เซƒเชคเชœเซเชžเชคเชพเชจเซ€ เชฒเชพเช—เชฃเซ€ เชฎเชพเชฐเชพ เช เชนเชœเชพเชฐเซ‹ เชธเซโ€เชตเชœเชจเซ‹, เชฎเชฟเชคเซเชฐเซ‹, เชธเชฎเชฐเซเชฅเช•เซ‹, เชธเช‚เชคเซ‹-เชฎเชนเช‚เชคเซ‹, เช“เชฒเชฟเชฏเชพ-เชซเช•เซ€เชฐ, เชชเซเชฐเชฟเชธเซโ€เชŸ, เชฎเซ€เชกเซ€เชฏเชพ เช…เชจเซ‡ เชธเซโ€เชจเซ‡เชนเซ€เช“ เชชเซเชฐเชคเซโ€เชฏเซ‡ เชชเซเชฐเชฆเชฐเซเชถเชฟเชค เช•เชฐเซเช‚ เช›เซเช‚ เช•เซ‡ เชœเซ‡เช“เชจเซ€ เชถเซเชญเช•เชพเชฎเชจเชพเช“, เชชเซเชฐเชพเชฐเซเชฅเชจเชพเช“, เช†เชถเซ€เชฐเซเชตเชพเชฆ, เชฆเซเชตเชพเช“ เช…เชจเซ‡ เชญเชฒเซ€ เชฒเชพเช—เชฃเซ€ เชฎเชจเซ‡ เช†เชตเซ‡เชฒเชพ เชนเซเชฐเชฆเชฏเชฐเซ‹เช—เชจเชพ เชนเซเชฎเชฒเชพ เชฆเชฐเชฎเซโ€เชฏเชพเชจ เชฎเชพเชฐเชพ เชธเชพเชฅเซ‡ เชฐเชนเซ‡เชฒ เช›เซ‡.

เชคเชพ.เชฐเซญ.เซฌ.เชฐเซฆเซงเซงเชจเชพ เชธเชตเชพเชฐเชจเชพ เชธเชฎเชฏเซ‡ เชฎเชพเชฐเชพ เชจเชฟเชฏเชฎเชฟเชค เช•เซเชฐเชฎ เชฎเซเชœเชฌ เชชเซเชฐเชพเชฃเชพเชฏเชพเชฎ เช…เชจเซ‡ เชฏเซ‹เช—เชพเชธเชจ เชชเช›เซ€ เชŸเซเชฐเซ‡เชกเชฎเชฟเชฒ เชชเชฐ เซงเชช เชฎเชฟเชจเชฟเชŸ (เชฌเซเชฐเชฟเช•เซเชธ เชตเซ‹เช•) เชเชกเชชเชฅเซ€ เชšเชพเชฒเชตเชพเชจเซ€ เช•เชธเชฐเชค เช•เชฐเชคเซ‹ เชนเชคเซ‹ เชคเซโ€เชฏเชพเชฐเซ‡ เช›เชพเชคเซ€เชฎเชพเช‚ เชฅเซ‹เชกเซ‹ เชฆเซเชƒเช–เชพเชตเซ‹ เช…เชจเซเชญเชตเซโ€เชฏเซ‹. เชชเชฐเช‚เชคเซ เชคเซ‡เชจเซ‡ เชจเชนเซ€เช‚ เช—เชฃเช•เชพเชฐเซ€เชจเซ‡ เซงเชช เชฎเชฟเชจเชฟเชŸเชจเซ€ เช•เชธเชฐเชค เชชเซ‚เชฐเซ€ เช•เชฐเซ€. เชคเซโ€เชฏเชพเชฐเชฌเชพเชฆ เช›เชพเชคเซ€เชฎเชพเช‚ เช…เชธเชนเซเชฏ เชฆเซเชƒเช–เชพเชตเชพเช เช เชตเชพเชคเชจเซ‹ เชธเช‚เช•เซ‡เชค เช†เชชเซ€ เชฆเซ€เชงเซ‹ เช•เซ‡ เชฎเชจเซ‡ เชนเชพเชฐเซเชŸเชเชŸเซ‡เช• เช›เซ‡. เชธเชคเชค เชฆเซเชƒเช–เชพเชตเซ‹, เช—เซเช‚เช—เชณเชพเชฎเชฃ เช…เชจเซ‡ เช†เช‚เช– เชธเชพเชฎเซ‡ เช†เชตเชคเชพ เช…เช‚เชงเช•เชพเชฐเชฅเซ€ เชฒเชพเช—เชคเซเช‚ เชนเชคเซเช‚ เช•เซ‡ เช•เชฆเชพเชš เชœเชตเชพเชจเซ‹ เชธเชฎเชฏ เช†เชตเซ€ เช—เชฏเซ‹ เช›เซ‡. เชฎเซƒเชคเซโ€เชฏเซ เชธเชพเชฅเซ‡ เชฎเซเชฒเชพเช•เชพเชคเชจเซ‹ เช…เชจเซเชญเชต เชฅเชคเซ‹ เชนเชคเซ‹, เชชเชฐเช‚เชคเซ เชฎเซƒเชคเซโ€เชฏเซเชจเซ‹ เชกเชฐ เชฎเชจเซ‡ เชจ เชนเชคเซ‹. เชธเช‚เชงเซโ€เชฏเชพเช•เชพเชณเซ‡ เชคเซ‹ เชธเชนเซเชจเซ‹ เชธเซ‚เชฐเซเชฏเชพเชธเซโ€เชค เชฅเชพเชฏ, เชชเชฐเช‚เชคเซ เชฎเชงเซโ€เชฏเชพเชนเซเชจเชจเซ‡ เชธเซ‚เชฐเซเชฏเชพเชธเซโ€เชค เช•เชฆเชพเชš เชฎเชพเชฐเชพ เชฎเชพเชŸเซ‡ เชธเชพเชฐเซ‹ เชชเชฃ เชนเซ‹เช‡ เชถเช•เซ‡, เช–เซ‡เชฐ, เชธเชฎเชฏเชธเชฐ เชนเซ‹เชธเซเชชเชฟโ€เชŸเชฒ เชชเชนเซ‹เช‚เชšเซ€ เชถเช•เซเชฏเซ‹ เช…เชจเซ‡ เชกเซ‹เช•เซเชŸเชฐเชถเซเชฐเซ€เช“ เชฎเชพเชฐเชซเชค เชฎเชพเชฐเซ€ เชเชจเซเชœเชฟเชฏเซ‹เช—เซเชฐเชพเชซเซ€ เชฅเช‡, เชชเช›เซ€ เชฎเชพเชฒเซเชฎ เชชเชกเชฏเซเช‚ เช•เซ‡ เชนเชพเชฐเซเชŸเชจเซ‡ เซญเซฆ เชฅเซ€ เซญเชช เชŸเช•เชพ เชฒเซ‹เชนเซ€ เชชเซเชฐเซเช‚ เชชเชพเชกเชคเซ€ เชฎเซเช–เซโ€เชฏ เช†เชฐเซเชŸเชฐเซ€(เชเชฒเชเชกเซ€)เชจเชพ เชฎเซเช–เชฎเชพเช‚ เชœ เซงเซฆเซฆ เชŸเช•เชพ เชฌเซโ€เชฒเซ‹เช• เช›เซ‡. เชฅเซ‹เชกเซ€เช• เช•เซเชทเชฃเซ‹เชฎเชพเช‚ เชเชจเซเชœเชฟเชฏเซ‹เชชเซโ€เชฒเชพเชธเซโ€เชŸเซ€ เชฅเช‡ เช…เชจเซ‡ เชฎเซ‡เชกเซ€เช•เซ‡เชŸเซ‡เชก เชธเซโ€เชŸเซ‡เชจเซโ€เชŸ เชฎเซ‚เช•เชพเช‡ เช—เชฏเซเช‚. !! เชตเซ€เชกเซ‹เชฎเซ‡เช•เชฐ !!เชจเชพ เชจเชพเชฎเชฅเซ€ เช“เชณเช–เชพเชคเชพ เช† เชชเซเชฐเช•เชพเชฐเชจเชพ เชนเชพเชฐเซเชŸเชเชŸเซ‡เช•เชฎเชพเช‚ เชญเชพเช—เซโ€เชฏเซ‡ เชœ เชฆเชฐเซเชฆเซ€ เชนเซ‹เชธเซเชชเชฟเชŸเชฒ เชธเซเชงเซ€ เชชเชนเซ‹เช‚เชšเซ€ เชถเช•เซ‡ เช›เซ‡. เชฎเชพเชฐเซ‡ เช•เชฆเชพเชš เช•เชพเช‚เช‡เช• เชฒเซ‡เชฃเซเช‚ เชฌเชพเช•เซ€ เชนเชถเซ‡ เชฎเชพเชŸเซ‡ เชจเชตเชœเซ€เชตเชจ เชชเซเชฐเชพเชชเซโ€เชค เชฅเชฏเซเช‚ เช›เซ‡.

เชซเซ‡เช‡เชธเชฌเซเช• เช‰เชชเชฐ เช•เซ‡เชŸเชฒเชพเช‚เช• เชฎเชฟเชคเซเชฐเซ‹เชจเซ€ เช•เซ‹เชฎเซ‡เชจเซโ€เชŸ เชฎเชจเซ‡ เช•เซ‡เชตเชพ เชชเซเชฐเช•เชพเชฐเชจเซ‹ เชนเชพเชฐเซเชŸเชเชŸเซ‡เช• เชนเชคเซ‹ เชคเซ‡ เชœเชพเชฃเชตเชพเชจเซ€ เช‰เชคเซโ€เชธเซเช•เซเชคเชพ เชธเชพเชฅเซ‡ เชถเซเชญเซ‡เชšเซโ€เช›เชพเช“เชจเซ€ เชนเชคเซ€. เชฎเชพเชฐเชพ เชงเซโ€เชฏเชพเชจเซ‡ เชเช• เช—เซเชœเชฐเชพเชคเซ€ เชธเชพเชชเซโ€เชคเชพเชนเชฟเช•เชจเซ‹ เช…เช‚เช• เชนเชฎเชฃเชพเช‚ เชœ เช†เชตเซโ€เชฏเซ‹. เชœเซ‡เชฎเชพเช‚ เชฎเชจเซ‡ เช†เชตเซ‡เชฒเชพ เชนเชพเชฐเซเชŸเชเชŸเซ‡เช• เชœเซ‡เชตเชพ เชนเชพเชฐเซเชŸเชเชŸเซ‡เช• เช…เช‚เช—เซ‡ เชเช• เชชเซเชฐเช•เชพเชถเชฟเชค เชฅเชฏเซ‡เชฒ เชฒเซ‡เช– เชคเซ‡ เช† เชธเชพเชฅเซ‡ เชธเซโ€เช•เซ‡เชจ เช•เชฐเซ€เชจเซ‡ เชฎเชฟเชคเซเชฐเซ‹เชจเซ€ เช‰เชคเซโ€เชธเซเช•เซเชคเชพเชจเซ‹ เชชเซเชฐเชคเซโ€เชฏเซเชคเชฐ เชฎเชณเซ‡ เชคเซ‡ เชฎเชพเชŸเซ‡ เชฎเซ‹เช•เชฒเซเช‚ เช›เซเช‚.


Remembering Rajivji

Saturday, 21 May, 2011

India’s youngest Prime Minister, most dynamic leader who ushered India into Technology era … as I remember him today on his birth anniversary, nostalgic moments that I spent with him come to mind. I was fortunate enough to have the privilege to drive him around when he came campaigning in Bhavnagar district in May 90.

I humbly acknowledge the great influence of RAJIV ji on my life. His charisma, his style and his modesty was always an inspiration to me. In fact, Rajivji is one of my most significant role models. On his death anniversary today, my sincere gratitude to India’s Martyr. Rahul ji now embodies all the virtues of his accomplished father.


Remembering Rajivji

Friday, 21 May, 2010

India’s youngest Prime Minister, most dynamic leader who ushered India into Technology era … as I remember him today on his death anniversary, nostalgic moments that I spent with him come to mind. I was fortunate enough to have the privilege to drive him around when he came campaigning in Bhavnagar district in May 90.

I humbly acknowledge the great influence of RAJIV ji on my life. His charisma, his style and his modesty was always an inspiration to me. In fact, Rajivji is one of my most significant role models. On his death anniversary today, my sincere gratitude to India’s Martyr. Rahul ji now embodies all the virtues of his accomplished father.

Today at 7.30 pm on Doordarshan Girnar, my program on REMEMBERING RAJIV shall be telecast . Repeat telecast at 9.30 pm.

Happiness at Sidsar, Bhavnagar

Friday, 29 January, 2010

Happiness:ย  is such a complex term. But things that seem simple to us may give extra ordinary happiness to others.ย  This is what I experienced yesterday. At village Sidsar in Bhavnagar. About 300 families who had been relocated from some other area, all of them poorer than anyone who is lucky enough to read this on the internet can imagine.

Now these poor people, 300 families were not being given a ration card though they were (much) Below Poverty Line (BPL) category because of bureaucratic and administrative hassles. We often let the rich go scot free but when it comes to the poor our “Sarkari” style invariably creeps in and we want them to furnish proof which are at times not even required. In this case, Sarkari Karmachari cannot be blamed because they had been relocated (due to demolition).ย  They had sought my intervention and I ensured that after proper verifications and necessary paper work who ever is found eligible is allotted a ration card.

Yesterday,ย  the first lot of 100 families got their ration card and they wanted me to distribute it to them.

This is where I bring Happiness. The joy and contentment on their face was so immense that It moved me. For some getting a passport or a visa would perhaps mean this joy but for these 100 families, it was a celebration. They felt so very good, lucky and the Chosen Ones just because they got this card which would now enable them to get necc items (not all though) at subsidized rates.

The happiness on their face was so apparent. We haveย  no reason to complain about what Life gives us! And yes, these poor families of Sidsar celebrated their BPL card which they rightfully deserved, asย  an occasion God has gifted them.